Machiavellizmus és családi környezet az MPT Nagygyűlésén

2014. május 15. és 17. között került megrendezésre a Magyar Pszichológiai Társaság XXIII. Nagygyűlése Marosvásárhelyen. A konferencián bemutatásra került Birkás Bélával végzett közös kutatásunk 'Machiavellizmus és észlelt családi környezet kapcsolata serdülőkorban' címmel (a prezentáció letölthető innen). Az előadásunknak is helyet adó szekció nagy érdeklődésnek örvendett és termékeny szakmai eszmecserét indított el.

A blog a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program című kiemelt projekt keretében készül. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Első eredmények - machiavellizmus és észlelt családműködés serdülőkorban

Birkás Béla kollégámmal végzett közös vizsgálatunkban (az eredeti angol nyelvű publikáció elérhető itt) 366 középiskolás diák vett részt (átlag életkor: 17,27 év; 239 lány). Kutatásunk célja annak felderítése volt, hogyan észlelik a machiavellista serdülők családjuk működését kevésbé machiavellista kortársaikhoz képest. Három hipotézist állítottunk fel:

1. Mivel a machiavellisták egocentrikus, önmagukkal elfoglalt, mások érzelmi állapota iránt csekély fogékonyságot mutató személyek, úgy gondoltuk, hogy a machiavellista serdülők családjukat szétesettebbnek érzékelik, mint kevésbé machiavellista kortársaik. Ezekre a szétesett családokra a lojalitás hiánya, a túlhangsúlyozott önállóság és az egymás iránti érdektelenség jellemző.
2. Mivel a machiavellista serdülők lelki nehézségeiket viselkedéses formában jelenítik meg, és általánosságban is az alulszabályozottság jellemzi őket, azt vártuk, hogy családjaik kaotikusabbak. Ezekben a kaotikus családokban a hiányos fegyelmezés, az átlátható szabályok hiánya ahhoz vezet, hogy a gyermekek nem tudnak megfelelő önszabályozást kialakítani.
3. Harmadrészt azt vártuk, hogy a machiavellista serdülők által észlelt kevésbé kiegyensúlyozott családi környezet negatívabb kommunikációs mintázatokkal társul.

Hipotéziseink teszteléséhez szüleik beleegyezése után arra kértük a serdülőket, hogy töltsék ki a Mach-IV Kérdőívet és az Olson-féle Családtesztet (FACES-IV). Az adatok (itt nem részletezett) statisztikai feldolgozása alapján mindhárom hipotézisünk igazolódott:

• a machiavellista serdülők szétesettebbnek és kevésbé összetartónak látják családjukat (mint kevésbé machiavellista társaik)
• a machiavellista serdülők kevésbé rugalmasnak, kevésbé merevnek és kaotikusabbnak észlelik családjuk működését (mint kevésbé machiavellista társaik)
• a machiavellista serdülők beszámolói szerint családjukban a kommunikáció minősége gyengébb (mint kevésbé machiavellista társaik)

Ezen kívül azt is találtuk, hogy a machiavellista attitűddel inkább rendelkező serdülők kevésbé voltak elégedettek családi életükkel, mint kevésbé machiavellista társaik.

Az eredményeket a kutatás korrelációs elrendezésének megfelelően kell kezelnünk. Vizsgálatunk nem ad egyértelmű választ arra, hogy a fentiekben vázolt családi működés okozza-e a machiavellista világlátást, vagy a más formában létrejövő "machiavellista szemüvegen" keresztül látszik ilyennek a család működése. Ezt a kérdést a későbbiekben longitudinális vizsgálatok tudnák megválaszolni.

A blog a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program című kiemelt projekt keretében készül. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Machiavellizmus és korai környezet

A machiavellista személyiségvonások kialakulásának vizsgálata már a kezdetektől foglalkoztatta a kutatókat. A kérdésfeltevés azonban elsősorban a machiavellizmus "átörökítése" volt. A vizsgálati eredmények két - látszólag ellentmondásos - eredményt hoztak. A komplementer hipotézis értelmében a machiavellista, manipulatív szülők gyermekei manipulálhatóvá válnak, míg a magukat manipulálni hagyó szülők gyermekei lesznek machiavellisták. Ezzel szemben az utánzásos, modelláló hipotézist alátámasztó eredmények is születtek. Ezek szerint a machiavellista szülők gyermekei maguk is machiavellisták lesznek - eltanulják szüleiktől ezt a viselkedést. Az ellentmondás a vizsgálatban résztvevő gyermekek különböző életkorával oldható fel. A hat évesnél fiatalabb gyermekek szüleikét kiegészítő személyközi stratégiát követtek, míg a hat évesnél idősebb gyerekek - akiknél már a szülői értékek átvétele megtörtént, vagy folyamatban van - a machiavellista viselkedés tekintetében is modellként tekintettek szüleikre.

Az elmúlt évtizedektől a vizsgálatok arra is kiterjedtek, hogyan befolyásolja a szülői bánásmód a machiavellizmus szintjét. Ezek a kutatások alátámasztják a korábbiakban ismertetett evolúciós hipotézist, miszerint a machiavellizmus a korai környezeti jelzésekre - nevezetesen az érzelmileg hideg szülői bánásmódra - adott válasz.

A blog a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program című kiemelt projekt keretében készül. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.